Valódi név
Jánosi-Mózes Tibor
Mirahedrális vetület
Kartográfusok helyett egy informatikus állt elő a minden eddiginél legkevésbé torzító világtérképpel. A holland Jack van Wijk cakkos szélű ábráira azután figyelt fel a tudományos sajtó, hogy nemrég elnyerte a britrt kartográfiai társaság díját. - írja a HVG.
Leonhard Euler svájci matematikus a 18. században bizonyította be, hogy egy térkép nem lehet egyszere terület és szögtartó. A klasszikus 16. századi Mercator-vetületre az utóbbi jellemző , vagyis amikor a hajók mondjuk északnyugat felé húztak egy vonalat a térképen, valóban a célpontnál lyukadhattak ki. A területek viszont, főképp a térkép szélén, a sarkvidéken igen torzak. Az információk vizualizálásával foglalkozó professzor most úgy készít majdnem szög- és területtartó vetületet, hogy régi hagyományhoz nyúl.
Már Albrecht Dürer és Leonardo da Vinci is próbálkozott a földgömb felszeletelésével, de a holland informatikus alaposan meghaladta őket, amikor apró sokszögek tízezreire szabdalja a földgömböt. Innen a név a mirahedrális vetület, utalva a tízezret jelentő miradra és a polihedronra, azaz a sokszögre. Az ábrák leginkább cakkos narancshéjra emlékeztetnek , mert van Wijk inkáb üresen hagyja a szétterített sokszögek közötti helyeket, mint hogy torzításokkal kipótolva szabályos négyszögbe vagy ellipszisbe igazítsa a képet.
Még érdekesebb, hogy a számítógépbe táplált szempontok szerint nagyon sokféleképpen lehet széthajtogatni a földgömb felületét. Egybefűzhető pl. a kontinensek (lásd ábrák), vagy fordítva kiemelhetőek az óceánok, a tékép szélére szorítva a kontinensek partjait. Az is megoldható, hogy egy tervezett utazás hosszabb útvonalát igazítsák középre, ahol szinte torzításmentesen jelennek meg a szögek és a távolságok.
Forrás:
