Gabonban 2,1 milliárd éves összetett, többsejtű élet nyomait fedezték fel

Több mint 250 tökéletes állapotban fennmaradt fosszíliát találtak Gabonban, melyek azt bizonyítják, hogy már 2,1 milliárd éve is léteztek többsejtű élőlények bolygónkon. A felfedezés jelentős áttörést jelent mivel a kutatók eddig úgy vélték, hogy a bonyolultabb életformák mintegy 600 millió éve alakultak ki.

Az új, változatos alakú és méretű ősmaradványok arra utalnak, hogy az összetett élet sokkal idősebb az általánosan elfogadottnál. A fosszíliákat egy nemzetközi, több tudományágat átfogó kutatócsoport fedezte fel, amelyet Abderrazak El Albani, a Poitiers-i egyetem munkatársa vezetett.

Eredményeiket a Nature július elsején megjelent számában tették közzé. Az élet első képviselői a prokariota egysejtűek ~3,5 milliárd éve jelentek meg. Majd 3 milliárd év elteltével, 600 millió éve a „kambriumi robbanás” folyamán megsokszorozódott a fajok száma. Ez a légköri oxigénkoncentráció hirtelen emelkedésével esett egybe. Mi történt a 3,5 milliárd és 600 millió év közötti időszakban?

Erről az időszakról igen kevés tudományos adattal rendelkezünk. Habár ezalatt fejlődtek ki az eukarióták, és az egy, illetve többsejtű organizmusok jóval fejlettebb anyagcserét fejlesztettek ki. Miközben 2008-ban egy Francville (Gabon) közelében lévő fosszíliákat tartalmazó feltáráson őskörnyezeti vizsgálatokat végeztek, El Albani és csapata váratlanul felfedezett egy tökéletes megtartású fosszíliát a 2,1 milliárd éves üledékes kőzetben.

Eddig mintegy 250 ősmaradványt gyűjtöttek be, melyek közül körülbelül 100-at vizsgáltak meg részletesebben. Az alakjuk nem magyarázható meg tisztán fizikai vagy kémiai folyamatokkal. A változatos formájú leletek viszonylag nagyméretűek, elérhetik a 10-12 cm-t is. Túl nagyok és túl komplexek hogy egysejtű prokarióták vagy eukarióták legyenek.

Ez alátámasztja azt a feltevést, hogy különböző életformák együtt léteztek a Proterozoikum (2,5 milliárdtól—600 millió évig) elején, mivel a maradványok jól fosszílizálódott élőlényeké. Ahhoz hogy ezt bebizonyítsák a kutatók élvonalbeli technikákat vetettek be, amelyek lehetővé tették számukra a minták tulajdonságainak meghatározását és környezetük rekonstrukcióját.

Egy ion szondát alkalmazva —mely képes a kén izotópok mennyiségének meghatározására— feltérképezték a szerves anyag relatív eloszlását a kőzetben. A kén piritté alakul a fosszilizáció alatt, ez segítette a kutatókat a fosszíliák és a bezáró kőzet (agyag) elkülönítésében.

Ezen kívül egy különlegesen érzékeny 3D szkenner segítségével képesek voltak a fosszíliák rekonstrukciójára három dimenzióban, továbbá a belső szerkezetüket is megvizsgálhatták a minták roncsolása nélkül. Az ősmaradványok tisztán körülhatárolt és szabályos alakja bizonyos fokú többsejtű szerveződésre utal.

Ezek az élőlények kolóniákban éltek: néhol több mint 40 példány került elő fél négyzetméterről. Tehát az ezidáig leírt legidősebb többsejtű eukariótáknak tekinthetőek. A lelőhely üledékes szerkezetét vizsgálva —amely mind a gazdagságát és a konzerváció fokát tekintve figyelemreméltó— a kutatók rekonstruálták az élőlények egykori környezetét.

A 20-30 méter mély sekély tenger legtöbbször nyugodt, de néha időszakosan viharokkal zavart élőhely volt. A szerzők szerint ahhoz, hogy 2,1 milliárd évvel ezelőttre kifejlődjenek ezek az életformák a 2,45 és 2 milliárd éve lejátszódó oxigénszint emelkedés járult hozzá. 1,9 milliárd éve drámaian esett a légkör oxigéntartalma.

Ez valószínűleg az összetettebb életformák kihalásához vezetett. Mostanáig azt tartották, hogy az összetett többsejtű élet 0,6 milliárd éve jelent meg bolygónkon és ezelőtt a Földet mikrobák népesítették be. Az új felfedezés a többsejtű élet kialakulását mintegy 1,5 milliárd évvel korábbra tolja. A felfedezők szerint számos kutatási irányba kell elindulni: A Gaboni medence földtörténetének megismerése! Hogyan jöttek létre a feltételei az összetettebb élet kialakulásának? Az oxigénszint és az agyagkőzetek képződésének kapcsolata? A legsürgetőbb feladat azonban a lelőhely megóvása.

Bellák Gábor