Az olajszivárgások növelik az óceánok arzén tartalmát

Az olajszivárgások növelhetik a mérgező arzén mennyiségét az óceánokban és ezáltal egy újabb hosszú távú veszélyt jelenthetnek a tengeri ökoszisztémára.

Az arzén egy erősen mérgező kémiai elem, amely mind a kőzetekben mind a kőolajban megtalálható. A földkéregben átlagosan 2 ppm a gyakorisága. Az óceánokban is viszonylag alacsony mennyiségben (2μg/l) van jelen.

A tengervíz magas arzéntartalma elősegíti a táplálékláncba való felhalmozódását. Meggátolja a fotoszintézist a tengeri nővényekben és megnöveli a genetikai mutációk esélyét, melyek születési rendellenességeket és viselkedési zavarokat okozhatnak. Tengeri élőlényekkel táplálkozó madarakra is komoly veszélyt jelent.

A londoni Imperial College munkatársai felfedezték, hogy az olajszivárgások részlegesen blokkolhatják az óceán természetes öntisztulását és megakadályozzák az arzén természetes kiürülését. A kutatók szerint a tanulmány új fényt vet a Mexikói öböl olajszivárgásának veszélyeire.
Természetesen az óceán tartalmaz arzént, de a tengerfenéken az üledék kiszűri a tengervízből, ezáltal alacsonyan tartja koncentrációját. Mindemellett arzén kerül a vízbe, amikor az olajfúró tornyokról a tengerbe öntik a hulladékvizet illetve véletlen olajszivárgások és olajrezervoárok szivárgása esetén is.

A kutatók felfedezése szerint az olajszivárgások bevonják olajjal az óceánfeneket, ami megakadályozza az arzén üledékhez kötödését és biztonságos eltemetődését. A természetes tisztulási folyamat leállása miatt megnövekszik az óceán arzéntartalma, ezáltal nagyobb mennyiségben léphet be a tengeri ökoszisztémába. A táplálékláncban tovább dúsul és a fejlettebb élőlények szervezetében fokozottan kifejti mérgező hatását.

A tanulmány szerzői szerint munkájuk azt mutatja be, hogy hogyan hathat az olajszivárgás a Mexikói öbölben az üledékek kémiájára. Mark Sephton az Imperial College (London) professzora szerint: „Nem becsülhetjük meg pontosan, hogy mennyi arzén van az öbölben, mivel az olajszivárgás még tart. Azonban az igazi veszély abban van, hogy az arzén képes feldúsulni, ami azt jelenti, hogy minden jelentős olajszivárgással növekedhet a tengervízben a mennyisége. A tanulmányunk aktuális emlékeztető arra, hogy az olajszivárgások toxikus időzített bombákat hozhatnak létre, melyek a tengeri ökoszisztéma alapjait fenyegethetik a jövőben.”

Wimolporn Wainipee Phd. hallgató és vezető szerző hozzátette: „A tanulmányt még a Mexikói öbölben kialakult olajszivárgás előtt készítettük, de jelentős rálátást ad egy lehetséges környezeti veszélyre a régióban. Több ezer gallon olaj szivárog a tengerekbe minden évben nagyobb szivárgások, part menti fúrások és a fúrótornyok karbantartása során, ami azt jelenti, hogy sok hely lehet veszélyben és hosszú távon a megnövekedett arzén koncentráció érintheti a tengeri ökoszisztémát és az óceánból élő embereket is. „

A kutatók az egyik leggyakoribb tengeri kémiai üledéket vizsgálták, a goethitet, amely egy vas-oxid.
A csapat laboratóriumi kísérleteket végzett, melyekben a tengeri körülményeket utánozták ahhoz, hogy lássák, hogyan kötődik az arzén a goethithez természetes körülmények között.
Azt találták, hogy a tengervíz módosítja a goethit kémiai összetételét. Az alacsony pH-jú tengervíz megváltoztatja a goethit felszínét és ezáltal vonzóvá teszi a negatívan töltött arzén ionok számára.
Azonban a kutatók felfedezték azt is hogyha olajat adtak a goethithez a fizikai akadályt képzett megakadályozva az arzén megkötődését. Emellett az olaj a goethit és az arzén közötti kötödést is csökkentette.

A jövőben a kutatók más ásványok arzénmegkötő kepeségét is vizsgálni szeretnék, mint pl agyagásványok, karbonátok.