A nagy cégek listáján: a biodiverzitás megmentése

Vajon mennyire számít a fajok sokfélesége a pénz világában? Egy új jelentés a nagyvállalatok felelősségéről és a biodiverzitásról pont erre keresi a választ. A legtöbb üzleti vezető aggódik a természeti tőke elvesztése miatt – állítja a a pénzügyi világ résztvevőiről a TEEB (The Economics of Ecosystems and Biodiversity – Az Ökoszisztémák és a Biodiverzitás Gazdasága) tanulmánya.

 A jelentés szerint a latin-amerikai vezetők 50%-a és az afrikai vezetők 45%-a tartja a biodiverzitás csökkenését az üzleti növekedés kihívásának. Ennek ellenére a nyugat-európai vezetők mindössze 20%-a látja a fajgazdaság csökkenését problémának. Ezzel egyetemben egy másik tanulmány arra kíván rámutatni, hogy a magánszféra szereplői mellett a fogyasztókat is egyre jobban aggasztja a magas fajkihalás: az amerikai és európai vásárlók 60%-a mutat egyre nagyobb érdeklődést ez iránt, míg Brazíliában ez a szám a 90%-ot is eléri. A vásárlók több mint 80%-a jelentette ki, hogy nem vásárolna többet attól a cégtől, amelyről kiderülne, hogy figyelmen kívül hagyja természeti forrásait.

És minden jel szerint ez a tendencia fokozódni látszik, ami arra készteti a magánszféra tagjait is, hogy a zöld piacon is etikussá és versenyképessé válljanak ebben a tekintetben is. Ez annál is fontosabb, mivel a most napvilágra került egyik ENSZ jelentés szerint a világ 3000 legnagyobb cége több trillió dolláros kárt okoz a természeti környezetben. Az ENSZ szakértők szerint egy ilyen több trilliós kárral járó üzleti tevékenység nemsokára könnyen elijesztheti a fogyasztókat is. Mindennek tükrében fontos, hogy a biodiverzitásra nézve pozitív hatású tevékenységekkel jelenjenek meg a cégek. Minderre remek példa a nemzetközi bányászati cég, a Rio Tinto, amely szintén pozitív hatást kíván elérni a faj sokféleségen különböző kompenzációs módszerekkel Madagaszkáron, Ausztráliában és Észak-Amerikában. Ehhez több multinacionális cég is csatlakozott a környezeti hatásaik csökkentésével.

Ezenfelül a szakemberek alapvetőnek tartják azt is, hogy végre a környezeti externáliák is bekerüljenek az üzleti mindennapokba. Fontos megértenünk, hogy olyan természetesnek vett dolgoknak, mint az erdők CO2 elnyelése, vagy a vizes élőhelyek árvíz csökkentő hatásának is ára van, amit sajnos csak akkor érzékelünk, ha már elvesztették ezeket a funkciókat.

Mindez odavezet, hogy a civil- és közszféra szereplői mellett az üzleti szektor is szerepet vállal környezetünk és a fajok megőrzésében is. Reméljük addig, amíg nem túl késő.

Forrás: Sciencedaily

www.diverziti.hu