Egyetemi segédanyagok

Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnekPDF változat

Izotópgeokémia

  • Izotópoknak nevezzük azokat a kémiai elemeket, amelyek atommagjai azonos számú protonból de eltérő számú neutronból épülnek fel. Ebből következik, hogy egy adott elem izotópjai ugyanazt a helyet foglalják el a periódusos rendszerben (innen az elnevezés is: izotóp = azonos hely), ugyanakkor a tömegszámuk eltérő. Izotópokat egyértelműen a kémiai elem vegyjele elé alsó indexbe tett rendszámmal (Z) és a felső indexbe tett tömegszámmal (A) jelöljük. 21 olyan elem van, aminek...

Talajtani alapok

  • A talaj minden terület hasznosíthatóságának alapfeltétele, az anyagi kultúránk hordozója. Ganssen (1972) meghatározásában a talaj a kémiai és fizikai mállás, valamint a szerves anyagok humuszképző biogén átalakulásának hatására az alapkőzeten létrejött különböző finomságú laza fedőréteg, amely profiljában (függőleges metszetében) szemcseösszetétel, porozitás, szín és vastagság szerint egymástól elt...

Talajföldrajzi alapismeretek

  • A talaj minden terület hasznosíthatóságának alapfeltétele, az anyagi kultúránk hordozója. Ganssen (1972) meghatározásában a talaj a kémiai és fizikai mállás, valamint a szerves anyagok humuszképző biogén átalakulásának hatására az alapkőzeten létrejött különböző finomságú laza fedőréteg, amely profiljában (függőleges metszetében) szemcseösszetétel, porozitás, szín és vastagság szerint egymástól elt...

Meteorológiai alapismeretek

  • A meteorológia (régies nevén légtüneménytan) az időjárási folyamatokkal és előrejelzésekkel foglalkozó tudományág. A meteorológiai jelenségek megfigyelhető időjárási események, amiket a meteorológia tudománya magyaráz meg. Ezek az események a Föld légkörében található változóktól függenek. Ilyen például a hőmérséklet, a légnyomás, a páratartalom, valamint ezen változók kölcsönhatása egym...

Anyagvizsgálati módszerek a geotudományokban

  • Definíció szerint az anyagvizsgálat a gyártási folyamatok során felhasznált anyagok tulajdonságinak megismerését jelnti, ahol a szerkezetekbe beépített anyagok várható viselkedésének, állapotának a feltérképezése történik.

A műholdas távérzékelés alapjai

  • Azokat a vizsgálati módszereket jelöljük a távérzékelés gyűjtőfogalmával, amelyekkel a közelünkben vagy tágabb környezetünkben található tárgyakról vagy jelenségekről úgy gyűjtünk adatokat, hogy az adatgyűjtő (általában szenzornak nevezett) berendezés nincs közvetlen kapcsolatban a vizsgált tárggyal vagy jelenséggel.

Magyarország Természetföldrajza

  • Magyarország 93 030 km²-es területével Közép-Európában terül el. Nyugatról Ausztria, északról Szlovákia, keletről Ukrajna és Románia, délről Szerbia, Horvátország és Szlovénia határolja. Felszíne változatos, és noha tengerparttal nem rendelkezik, gazdag édesvizekben. Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik. Az alábbiakban a tematikusan összefoglalt tartalmak...

Geomorfológia

  • A geomorfológia (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, például geológia, földrajz, talajtan, régészet, építészet. A nagyobb szerkezeti formákat (hegységek, völgyek) a Föld belső erői hozzák létre, amik a Föld belső hőjéből származnak (radioaktív bomlás). A geomorfológia a külső erők által alak...

Szedimentológiai alapok

  • A szedimentológia a geológia azon ága, amely természetes üledékekkel és az azokból létrejött üledékes kőzetekkel, képződésük feltételeinek és folyamatainak a felderítése céljával foglalkozik. A szedimentológia tárgyköre a természetes üledékek kialakulása, szállítás közbeni szétkülönülés, betemetődés, kőzettéválás folyamatainak megismerése. Közvetlen társtudományoknak számít az...

Szerkezeti földtan (Tektonika) alapjai

  • A tektonika, más néven szerkezeti földtan, illetve szerkezetföldtan általánosabb (eredeti) értelmében a geológia egyik, a földkéreg mozgásaival, azok okaival és eredményeivel foglalkozik. Fontosabb résztudományai a nagyobb szerkezeti egységek, litoszféralemezek mozgásaival foglalkozó globális tektonika, az egy-egy nagyobb térség geodinamikai-szerkezeti viszonyait tanulmányozó regionális tektonika és a mikrotektonika, ami a kőzetek apró, szabad szemmel esetenként észre sem vehető...

Geostatisztikai alapismeretek

  • A geostatisztika a földtan és a matematika határterületén létrejött tudomány. Megalkotója G. Matheron, aki kidolgozta a regionális változók elméletét, amely a geostatisztika tudományos tételeit foglalja magába. A geostatisztika nem egyszerűen a matematikai statisztika alkalmazása a földtanban, hanem teljesen önálló tudományterület.

Általános geokémiai ismeretek

  • A geokémia a Föld és egyes részeinek kémiai összetételét vizsgáló tudomány. A kifejezést először (1838-ban) Schönbein német vegyész használta. Sokáig főleg érckutatásra használták (geokémiai módszerekkel fedezte fel Gedeon Arzén az 1950-es években a Közép-Mátra érces telérjeit), napjainkra azonban az elméleti földtudományi kutatások fő segédeszközévé vált. Vizsgálja, miként oszlanak el az egyes elemek a k...